Épségben megérkeztem Csuvasföldről (aki esetleg aggódott volna értem)! Alapvetően pihentető hétvége volt. Szerintem ilyen sokat nagyon régen aludtam 1-1 este. Két éjszaka is több mint 10 órát aludtam. Őrület! Ennek persze meg is lett a böjtje, mert kedden hajnal 4-kor keltünk, mert a vonat 5 után indult, és nem tudom, hogy előtte sikerült-e éjfél körül elaludnom, de szerintem nem. Egyébként egész jól éreztem magam ott. Segítettem takarítani, sütni. Sütöttünk пряка-t, meg másik két finomságot is, de azoknak már nem emlékszem a nevére, de nagyon fincsa volt. Az egyik krumplis tetejű tészta, a másik túrós tetejű tészta volt. Sajnos a túrós édes volt. És én annyira nem szeretem az édes túrós dolgokat, de azért azt is megkóstoltam. Voltám баня-ban is. Persze tudtam, hogy ’fürdő’-t jelent, de nem tudtam elképzelni, főleg amikor Olja mondta, hogy kint az udvaron van egy faház, és az az. Nem tudtam elképzelni, hogy milyen. Nálunk, ugye nincs ilyen. Én legalábbis nem tudok róla, de szóljon valaki, ha van! Ez gyakorlatilag a szauna és a fürdő ötvözete. Nagyon meleg volt bent, de nagyon jó volt. Otthon is jártunk anyával szaunázni, úgyhogy igazán jól esett. Először kicsit féltem, hogy meg fogok fagyni a bánya és a ház között vezető kb. 10-15 méteres út felénél, amikor még kicsit nedves bőrrel, egy szál, de meleg, hosszú ujjú ruhácskában átlibbenek a meleg házba, de érdekes módon, amikor este mentem fürödni, akkor sem éreztem, hogy hideg lett volna. Pedig nem volt annyira meleg!

Első este voltunk a helyi diszkóban. Ezt úgy kell elképzelni, hogy volt egy hideg terem, ahol a fiatalok táncoltak. Néhányan kabátban, akik már belemelegedtek, azok kabát nélkül. Mi is ráztunk egy kicsit, de csak „lájtosan”. A zenét egy másik szobában rakták a lejátszóba, de mindez zárt ajtók mögött történt, és általában kívánság alapján történt a dolog. Olja találkozott az ismerőseivel, beszélgettünk. Vagyis ők beszélgettem, én meg álltam mellettük. Itt szegezték nekem először a kérdést, hogy Magyarországon mindenkit Boginak hívnak? Merthogy, aki előttem volt kint magyar lány, őt is Boginak hívják. Én már hamarabb vártam, hogy nekem szegezzék ezt a mondatot, de nem vártam hiába!:) Hajnal 1 óra körül az egyik szám után, mindenki fogta a kabátját, és elindult kifele az ajtón. Innen tudtam, hogy vége a diszkónak. Vicces, hogy otthon néha ilyenkor érkezünk meg. De ilyet is láttam. Másnap átmentünk Kirjába. Ott lakik Olja egyik nővére. Nagyon aranyosak voltak. Még erzául is beszéltünk egy kicsit!

Hétfőn úgy volt, hogy elmegyünk sétálni, kicsit körülnézni. Már a bolt környékén jártunk, amikor találkoztunk Olja sógornőjével, aki a barátnőjével ment a boltba. Mondták, hogy akkor jött Olja egyik barátnője a vonattal. Úgyhogy a falunézést sztornóztuk, és helyette elmentünk Olja bátyjához, a hat lány. Söröztünk, és sajtot ettünk. Persze oroszul beszéltek, amiből igazából nem értettem semmit. Akkor egy kicsit rossz volt, és megmozdult bennem a „de szeretnék most otthon lenni” érzés. De nem zuhantam teljesen magamba! Hamarosan vendégek érkeztek, és mindjárt 14 ültünk körbe egy asztalt, amire gyorsan került felvágott, kenyér, uborka és persze hal. Szerencséjükre nem veszélyeztette őket az, hogy eleszem előlük a halat! Gyorsan hoztak még egy üveg sört, ami egy elég nagy üveget jelentett, nem olyat, mint otthon. Nem tudom mekkora lehetett, de szerintem kb. 2-3 literes lehetett. Hamarosan előkerültek a feles poharak és egy üveg vodka. Az egyik úriember, amikor kiderült, hogy magyar vagyok, mondta, hogy amikor Németországban volt, a szállodában találkozott magyarokkal, és hogy a magyarok nem szeretika vodkát. Hogy ez igaz? Mondtam, hogy legjobb tudomásom szerint nem. De akkor, ugye kérek. Gondoltam mégis megvédem a magyarok becsületét, egy vodkába még senki nem halt bele, meg előbb-utóbb úgyis meg kell kóstolni. Kísérőnek nem üdítőt kaptam, hanem egy szelet kenyeret felvágottal és uborkával. Közben még egy párszor elhangzott az előbb említett úriembertől, hogy „Ferencváros” és „Papp László”, amit nagy elismeréssel reagáltam le. De szerintem jogosan! Olja ekkor felcsapott tolmácsnak, mert a pasi folyamatosan velem beszélt. Válaszoltam neki mindenféle okos dolgot. Megkérdezte, hogy hol jobb: Oroszországban vagy Magyarországon. Mondtam, hogy Magyarországon. De miért, mi baj van Oroszországgal. Mondtam, hogy semmi, csak magyar vagyok, ezért Magyarországot jobban szeretem. Hát ezzel aztán igazán beloptam magam a szívébe. Aztán jött, hogy na, kérek még vodkát? Mondtam, hogy csak egy nagyon kicsit. Nem akartam annyira rossz színben feltüntetni magam. Persze tele kaptam a poharam, de mondta, hogy ha nem akarom, akkor nem kell meginnom az egészet! De mint tudjuk, „ami marad, harag”, így megint legurult közvetlenül a felvágottas, uborkás kenyér előtt. Hát ez is nagyon tetszett neki. A feleségének már kevésbé. Nem vette túl jól, hogy a férje velem akar beszélgetni. Pedig abszolút nem volt az esetem, főleg, hogy valahol 50 körül mozgott a pasi életkora. Na mindegy. A felesége hamarosan haza is ment. Azt hiszem 8 óra körül indultunk volna haza. Olja sógornője mutatja nekem a lánya köldökében lévő piercinget, gondolom azzal a felkiáltással, hogy nézzem meg, mit nem csinált magával ez a lány. Erre felhúztam a pólómat a hasamon, hogy megmutassam, igen, nekem is van. Olja közben mondta, hogy hastáncolok. És akkor jött, hogy akkor, ugye táncolok nekik egyet. Jaj, hát lehet ilyen szíves invitálásnak nemet mondani? Úgyhogy farmerban és felgyűrt Apocalypticas pólóban lejtettem nekik egy laza táncot. A pasi, akivel „beszélgettem” egyből össze akart hozni Olja unokatestvérével. Én mutogattam neki a jegygyűrűmet, és hogy ez nem fog menni. Ebben meg is egyeztünk. Volt ott még egy pasi, aki már „nem volt szomjas”. Na, az teljesen odáig volt meg vissza. Olja szerencsére elég gyors volt, és húzott, hogy most már mennünk kell. Elég vicces kis este volt!:P

Olja szülei aranyosak voltak. Sajnos az elején elég keveset értettem abból, amit erzául mondtak, mert tájszólással beszéltek. A végén már valamivel jobb volt, nagyjából hozzászoktam, de akkor is nagyon nehéz volt. Ami még nagyon furcsa volt, hogy Olja anyukája erzául beszélt, de a családban mindenki már oroszul szólt hozzá. Érdekes volt hallani. Persze fel lettünk pakolva mindenféle földi jóval, úgyhogy egy ideig nem volt gondom a kajára.:)

Ma délelőtt sikerült befejezni a konferenciára készülő írásomat. De csak magyarul. Azt mondták, hogy 5-6 oldal kell. Nekem sikerült eljutni a hetedik oldal feléig, remélem nem lesz baj! És kb. a befejezéssel egy időben megindult a fűtés is! Gyorsan jártam egy laza örömtáncot, hogy most már biztos nem fogok megfagyni. Igaz, az elmúlt napokban nem is fenyegetett ez a veszély. Most fél 1 van és kb. 19 fok. Azt hiszem, ez nem is olyan rossz!:)

Szerdán sikerült beszereznem az egyik legtutibb fülbevalót: egy lógós Kenny McCormick fülön függőt. Volt Cartmenes is, de mégis Kenny a király! Anya mondta, hogy Oroszországban tán betiltották a South Parkot. De legalább fülbevalót csináltak!